udv-hsz hsz-csik
2017-08-20

Min: 28
Max: 30
Min: 14
Max: 16

Énlaka

Énlaka (románul Inlaceni) közigazgatásilag Etédhez tartozik. 1996 óta a Kulturális Világörökség része.

Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál fekszik. Székelyudvarhelytől 28 km-re található. A tőle 5 km-re fekvő Etéd községhez tartozik. (A község öt települése közül a legkisebb.) A belterület legmagasabb pontja a főút közeli Vészdomb-teteje (669 m), legalacsonyabb pontja pedig a Rétkapu közeli (621 m) magasságú pont, illetve az egykori malom melletti 620 méteres magaslat.

Nevének legkorábbi alakja Jandlaka volt, mely személynévi eredetű. Ebből hasonult a nép ajkán a mai magyar alakra. A román név is a magyarból való.

Énlaka faluszerkezete laza-halmazos jellegű. A mai falu valószínűleg ráépült a K.sz.-i 1-111. századig létező római polgári településre, amelynek kultikus helye a mai unitárius templom alatt létező alapokon állhatott. E templomdomb köré gyűrűzött szét a kör alakú falu.

Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Ptaetoria Augusta településsel azonosítanak. A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.

Énlakát sajátosan ősi település-szerkezete miatt felvették a világörökségi listára. Célkitűzés: megőrizni a falu ősi képét és formáját.

Testvértelepülés viszony alakult ki Énlaka és Budapest V. kerületének önkormányzata között. Ez utóbbi 68 porta karbantartására juttat pénzt, hogy az megmaradjon az utókor számára.

A falu gazdag nagyvadállománnyal rendelkezik, emiatt a vadkárok is nagyméretűek. A rengeteg gyümölcsfának és a háborítatlan nyugalomnak köszönhetően Énlakát az énekes madarak csicsergése árasztja el.

Az unitárius templom a település közepén helyezkedik el. A XIII. század második felében épülhetett késő gótikus stílusban. Plébániaközpontként működött, hozza tartozott Firtosváralja, amelyet 1455-től, továbbá Firtosmartonos, amelyet 1473-től említenek önálló falukent.
A templomban egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható (legvalószínűbb olvasata: „Egy az Isten”). 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.

 
Magyar | Romana | English | Deutsch